Szeretnénk úgy tenni, hogy fenntartható maradjon...de hogyan?

Jávor Benedeknek vannak tippjei. Ismeri ezeket?

Tovább »

Csobánkai fák, Isten sincs veletek!

 Hiába áll az Oszoly tetejére másodszor is felállított kettős kereszt. A helyi jobbik elnökének állítása nem látszik beigazolódni. Sem emberre, sem állatra, sem a növényekre nincs egészségmegőrző vagy jobbító hatása. Bizonyos emberekre pedig kifejezetten rossz hatása van. Személyiségükben olyan fajta torzulás következett be, ami után úgy érzik, hogy minden úgy helyes, ahogy ők kitalálják. Mivel létük és eszméik igazolását látják minden döntésükben, fel sem rémlik előttük, hogy szemüket egy keresztre függesztve is ugyanolyan emberek mint bárki más. Az elhivatottság gőgje immár hatalmi gőggel párosulva megmutatja igazi arcát. Ez arc nem empatikus, nem barátságos. Az átszellemültségtől se lát, se hall. Csak mondja a magáét és azt hiszi, hogy ha azt a kevés széllel szembe próbálkozót félresöpri, akkor csakis dicsőséges lehet, bármit csinál. Nem törekszik konszenzusra. Azt hiszi, hogy a hallgató tömegek nem a kiábrándultságtól és a közönytől nem aktívak, hanem mert titokban vele vannak. A korábbi hatalmi harcokban emelt barikádjait nem rombolta le. Nem hisz a valóságos demokráciában csak a fölé-alárendeltségben. Mit tart szem előtt mindenek felett? Hogy bebiztosítsa magát a három és fél év múlva bekövetkező választások idejére.

Szánalmas!

Gyakorlatilag tarolják Csobánkán a patakmenti fákat. Tüzifának kapják meg a hatalomhoz hűek vagy felhasználják további eszméiket hirdető jelképek készítéséhez. Az adókat csak bizonyos személyektől hajtják be. A többiektől elfogadják, hogy nem tudnak fizetni. Még nem látják be, ahogy most ők leszámolnak, úgy egyszer nekik is felelniük kell tetteikért.

Így járt ez a szegény-gazdag falu, amely olyan vezetőket kapott, akik a hozzáértést vallási elhivatottsággal pótolják és azt hiszik, így lehetnek sikeresek.

Új remény csillant fel: hátha az új jegyző érvényesíti Csobánkán a törvények tiszteletét. Pusztán szakmai alapon.

Tovább »

A fák okozzák vagy a hidak?

Egyik sem! Az árvizet a hirtelen jött nagy csapadék okozza. Ha a vízgyűjtőt nem veszi körül erdő, akkor rövidebb idő alatt vezeti el a patak a vizet, viszont jóval többet egyszerre. Következésképpen minél több fát vágunk ki erdeinkből, annál nagyobb az árvíz, amikor sok eső esik.

Amikor már itt a nagy víz, akkor viszont minden duzzaszt, ami a víz útjában van. Hidláb, fák, oszlopok, korlátok. De egyik sem gátolja a víz lefolyását, csak ha a hordalék - SZEMÉT - fennakad és gátat képez a lefolyó víz számára. Nézzék meg a tavalyi felvételt!

Azonban, ha a hidakat nem úgy tervezték, hogy a nagy víz átférjen alatta, amikor jön, akkor a hidak gátat képeznek. A víz elkezd oldal irányban kitörni, ha oldalt nincs gátja. Ha van, akkor átfolyik a híd felett. Jó sok örvény keletkezik. Az a fűzfa nem tehetett semmiről, amit a három híd után vágtak ki.

 A Plandics-téri gázlónál lévő kishíd is gát árvíz esetén. A gázlónál egyenesen oldalra kell, hogy menjen a víz a házak közé. Sajnos a gázló miatt kibetonozták a meder alját. Árvíz idején itt örvény keletkezik, akkor is, ha nincs ott a gyaloghíd. Tehát elmehet a víz oldalirányban.

 A patakot lehet mélyíteni, de nincs értelme. A víz felgyűlik a mélyedésben. De ez a víz lefolyását nem változtatja meg, hiszen a terep lejtését nem tudjuk megváltoztatni. Lehet még a patakot szélesíteni az alacsony part felé a lakók telkeinek rovására. Viszont akárhogy szélesítjük, a házak küszöbének szintje és a kisvizi meder szintje között jelenleg nincs akkora különbség a jobb parton, mint a bal parton. Lehet talán egy méter? Ha két méteres vízoszlop rohan le a Derán, akkor elmegy jobbra is, ha nem gátolja semmi. A jobb oldalra töltés kell különben mindig arra fog folyni a víz. A töltés lehet ideiglenes vagy állandó. Az utóbbi biztosabb. Akkor viszont a  telkek nem patakparti telkek lesznek, hanem töltés mögöttiek az év legnagyobb részében nem élvezhetik a patakot.

 A Dera medre a keresztszelvény mentén két fő részből áll:

 a. kis-középvizi meder, melyben az év nagy részében folyik a víz. Ez általában 2 m széles tál alaku, formás kis mélyedés, változó, de kb. 20-30 cm-es vízoszloppal.

 b. árvizi meder: ez az előbbit tartalmazza, forditott trapéz alakú, általában meredek , gyepes rézsűk határolják. ebben jön le az előbbi hozamnál nagyobb vízhozam, adott csapadákhelyzettől függően 0-2 m-es vízoszloppal. A kiöntésmentesség átlagban összesen kb. 2 m-es vízoszlopra igaz - amiből egyből sejtjük mindannyian, hogy ha ennél kisebb mélységű az árvizi meder, ki fog önteni a patak egyes nagyvizekkor.

(Az anyag készült Dukay Igor vizes élőhelyek védelmével és helyreállitásával foglalkozó szakember közlése alapján.)

forrás: Oszoly Környezetvédő Egyesület

Tovább »

Nyílt levél

Alulírott civil szervezetek és állampolgárok elítéljük a Dera-patak partján, Csobánkán történt pusztítást.
Nem vitatjuk el a Polgármester asszony jó szándékát, de a hozzá nem értés sajnos helyreállíthatatlan károkat okozott, és ha igazak a rémhírek, még nagyobb kárt okozhatnak a további lépések.

Tovább »

Letarolták az összes fát!

Az Oszoly Környezetvédő Egyesület patak-revitalizációs programja első lépéseként égercsemetéket ültetett a Dera-patak partján 2010. márciusában a Margitligetben. Tevékenységünkkel hozzájárultunk a Védegylet mintaprojektjéhez, mely egy kisebb vízfolyás élhetővé tételét tűzte ki célul.

Fontos szempont volt a patak menti sokszínű élővilág újraélesztése a kikövezett csatorna-patak megoldás helyett. A faültetést a patakot kezelő Víztársulat is támogatta, segítette. Szerettük volna, ha ez a tevékenység folytatódik Csobánka területén. Sajnos ebből már nem lesz semmi.

2011. január 22-én szombaton a Csobánkai Önkormányzat a Dera-patak partján letaroltatta az összes fát. A pusztítás a Plandics-téri gázlótól lefelé a Béke-útig kb. 500 méteres szakaszt érint. A helyi környezetvédő szervezeteket nem tájékoztatták, a lakosokat nem értesítették. Amint az alábbi fotók is tanusítják, a fakivágást szakszerűtlenül, meglehetősen barbár módon végezték el. Az igen kis fűtőértékű fűz, akác, nyárfát a munkát vállalóknak adták. Állítólag eltüzelésre. Nem becsültük még meg a természeti kárt, de elég, ha csak a fa értékére gondolunk. A kár biztosan jelentős!

Származási hely: Tarolás a Dera-patak partján

Csak találgatásokat hallottunk arról, hogy a tönköket is ki fogják szedni és a patakot kikövezik. S lesz így a Dera-patakból Dera-csatorna.

A Csobánkai Önkormányzat tavaly sem teljesítette Környezetvédelmi Intézkedési tervét. Nem hallottuk a beszámolót sem. Nem halottunk arról, hogy készült-e Vízgazdálkodási terv vagy árvízvédelmi terv. A csütörtöki közmeghallgatáson csak arról volt szó, hogy nincs pénze a falunak és nincs embere a Hivatalnak. Az új faluvezetésnek az első dolga volt, hogy támogatta az Oszoly-tetjére újra felállított objektumokat annak ellenére, hogy majd 500 csobánkai lakos aláírta az ellene szóló petíciót.

Tovább »

Ígéret szép szó...Csobánkán is?

 A Csobánkai Önkormányzat alakuló ülése minden várakozást felülmúlt.

Sokan voltak kíváncsiak az új Képviselő-testületre. Különösen az újonnan megválasztott képviselőkre. Ünnepélyes esketés után jött a meglepetés. Az új polgármester mindent megígért. Nyilvánosságot, törvényességet, a számtalan önkormányzati hiba okozóinak felelősségre vonását. A legfőbb szlogen: "3000 csobánkai lakos polgármestere szeretnék lenni!" pontosan úgy hangzott, mint a FIDESZ tavaszi trónfoglaló beszédében a 10millió magyar kormánya szeretnénk lenni.

Nem tudhatták a csobánkaiak, hogy a KDNP jelöltek nem csak a KDNP és a FIDESZ jelöltjei, hanem a JOBBIK párté is. Így aztán meglepetésként az alakuló ülés alatt új lyukat fúrva a csobánkai Oszoly-tetőn, új helyre - pár méterrel az első fúrástól - újra felállították a kettős keresztet az azóta is engedély nélkül álló zászlótartó rúd mellé. Sem az új testületet, sem a helyi KDNP elnökét és tagjait illetve mint kiderült a JOBBIK és a FIDESZ - mivel ugyanazon személyekről van szó - tagjait nem zavarta, hogy a KDvKTVF (Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) már szabálysértési eljárást indított az ügyben, hiszen a jótékony állítók nem jelentették be szándékaikat. Emeljük ki: Natura 2000 területről és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó területről van szó.

A helyi civil szervezetek is gondoskodtak érdekességről. Levelet írtak az új polgármesternek, figyelmeztetve őt arra, hogy ne feledkezzen meg a képviselők közül legtöbb szavazatot kapott Benke Tamásné eddigi munkájáról és szakmai jelenlétének szükségességéről. Jelölje őt alpolgármesternek a pártfunkcionárius Paksy Gergely helyett. A polgármester szerette volna teljesíteni a civilek kérését, ámde jelenvolt a helyi hatalom tematizálását régóta intéző jegyző és a képviselőnek bejutott függetlenként indult (a polgármester-jelölt Szarvady Attila feltétlen híve) Szigeti János. Ők ketten szépen elrendezték, hogy a számukra kedvezőtlen helyzetet is teremthető Benkéné alpolgármesterré választását megakadályozzák. Az igaz, hogy nem volt nehéz dolguk, hiszen az új polgármester kezéből már az ülés elején kicsúszott a gyeplő.

A civilek kérése a második hivatalos ülésen már napirenden sem volt. Kaptak ugyan egy levelet valamiféle egyeztető tárgyalás meghívására, de ezek után ez nyilván formalitás csupán.

Ne menjünk azonban a dolgok elébe. Az új testület nem fogadta el Paksy Gergely programját. Pedig a polgármester szerint sokat dolgozott vele az új alpolgármester úr. Ja kérem! Van aki született vezető, van akinek meg kell tanulni a vezetést. Koncepció írásban pedig nem árt, ha van tapasztalat. A Városatyák oldalán Paksy Gergely még nem írt magáról semmit. A faluban kevesen ismerik, saját magáról azt írta a Civil Csobánka oldalon, hogy cserkészvezető.  Az interneten egy, a nevével összefüggő találat van: ő a Walpert Ház gondnoka, illetve a helyi cserkészcsapat csapatkapitány helyettese. Netán a Patkány őrsöt is ő vezette? Nem tudni. Azt viszont lehet tudni, hogy ezen a honlapon 2006-ban volt az utolsó bejegyzés. Azóta az Alpolgármester úr nagy karriert futhatott be, még ha a csobánkaiak nem is tudnak róla és az interneten sincs nyoma. Kellett, hogy így legyen, különben félő, hogy oly nagy ugrás lesz gondnoki, cserkészvezetői, illetve kertészkedési tapasztalatok alapján falu-koncepciót írni, hogy új Alpogármesterünk képtelen lesz átvinni a lécet. Pedig az Csobánkán - valljuk be őszintén - nincs olyan magasra téve.

Tovább »

Átmeneti állapotok Csobánkán

Tovább »

Keresztdöntés Csobánkán

 Harsogja a Magyar Narancs szalagcíme az e heti szám borítóján!

Tovább »

Csobánka alapításának története a helyi szerb kisebbség szemszögéből

A Szerb Nemzetiségi Magazin fél órás műsora a csobánkai szerb közösségről.

"Amikor Szentendre alá értek Csarnojevics Arzénnal, akkor a parasztok a távolban észrevették ezeket a magaslatokat. S ott volt egy patak is, ami éppen ott torkollt a Dunába. Úgy döntöttek, hogy elindulnak a patak mentén, merthogy víz is van a birkáknak, a hegyvidéken pedig biztos lesz legelő is. Így elindultak a patak mentén a hegyek felé. Amikor elérkeztek erre a helyre, ahol ma Csobánka található, úgy döntöttek, hogy itt letelepednek. Mivel a többségük pásztor "cobanin" volt, ezért a helynek a Cobanac (Csobánka) nevet adták."Jó szórakozást!

Tovább »

Nem egyedülálló a Dunakanyarban a jelenség

 A Nemzeti Internetfigyelőnek nevezett hírportál tárgyal a csobánkai kettőskereszt állításhoz hasonló ügyeket. Azokhoz az ügyekhez képest változás a csobánkai ügyben, hogy bár itt is jelen vannak a JOBBIK tagjai, mégis harsányan tiltakoznak, hogy a pártnak köze volna ehhez a kereszthez. Ugyanis ahogy azt a JOBBIK csobánkai szervezetének elnöke elmondta, ő "látó". Ami azt jelenti, hogy olyan a társadalomban működő dolgokat tud látni, átlátni és előre látni, amit átlagos ember nem képes. Nem véletlenül hívják magukat Pilisi Lélekigazító Szellemképző és Gyógyítóműhelynek.

Tovább »

Oszoly = a Pilis türelmi zónája

 Új helyzet állt elő az Oszoly ügyében Csobánkán.

Tovább »

Kettős kereszt, mi vagy Te nekünk?

Akik felállították, csak egyszerűen Pilisi Kettős Keresztnek hívják, azt ami az Oszoly-hegy tetejére került május első vasárnapján, anyák napján, délben. Előzmények:

A Teremtő kegyelméből és mindannyiunk örömére

2010. május 2-án vasárnap délután 16.00 órai kezdettel kettős keresztet állítunk Szent Pilisünk oltárán, Úr asztalán, az Oszoly-tetőn, Csobánkán.

A kettős kereszt mellett felvonjuk a magyar lobogót is. Úgy a kettős kereszt, mint a zászló tartó és a lobogó nemzettestvéreink adományából készül.

Tovább »

Terror Csobánkán?

 Kis bájos falu a Pilisben... Ki gondolná, hogy Magyarország összes problémája miniatür formában megjelenik ebben a 3200 fős kis községben?

Pedig csak figyelni kell az eseményeket a Civil Csobánka oldalon...és az ember megdöbben!

Tovább »

Sziklamászó triatlon Csobánkán

Csobánkai lakosok jelzése szerint szokatlanul rendezetten zajlott a XIII. Sziklamászó triatlon Csobánkán 2009. szeptember 12-én szombaton. Izgalmas volt látni a versenyzőket, akik macska-módon járkáltak az Oszoly oldalán...ahogy a mellékelt képek bizonyítják.  

Folytatás és képek: Oszoly K. E.

Tovább »

És megint Critikal Mass

Csobánka csatlakozott az Európai Autómentes Naphoz. Ez volt a legnagyobb előrelépés a tavalyi Autómentes Naphoz képest.

Folytatás: Oszoly Környezetvédő Egyesület 

Tovább »